A vállalati logisztika alapvetően három területre tagolható az ellátási logisztikára, a termelési logisztikára és az elosztási logisztikára. Valamennyi terület fontos és meghatározó lehet, bár a logisztikai, vagy kiterjedtebb szemlélettel élve az ellátási lánc gondolkodásmódra alapoz-va, összrendszer szinten „érdemes” e funkcionális területeket vizsgálni.
Napjainkban az elosztásra több fontos tényező is hat, így a gazdaságban zajló változások, az integráció, a vállalatközi kapcsolatok és a globalizáció.
A gazdaságban zajló változások, vagyis a gazdasági tényezők úgy értendők, hogy a szállítási szükségleteket a közlekedési szektoron kívüli döntések határozzák meg jelentősen. Itt gon-dolhatunk például az áruszállítás gyakoriságára, nagyságára, mennyiségére stb. Az áruszállítási mennyiségeket, gyakoriságokat nagyban meghatározza, hogy a termelés a „stock” jellegből (készletek jelentősége) a „flow” irányba (anyagáramok jelentőségének növekedése) mutat és a JIT termelés kezd dominánsan megjelenni. (A JIT termelés egy nagyon nagy körültekintéssel megvalósítható termelési jelleg, ami azt jelenti, hogy termelésből termelésbe áramlik a szükséges anyag, kiiktatva ezzel az anyagok raktározását. Vagyis éppen a megfelelő időben, akkora mennyiségben, olyan minőségben, állapotban és áron, gyártanak, amennyire a felhasználónak szüksége van. A gyakorlatban azonban nagyon sok esetben JIT termelés elnevezéssel illetik azt is, amikor például a beszállító raktárából történik a termelés kiszolgálása. Tehát nem közvetle-nül gyártásból gyártásba, hanem raktárról gyártásba történik a kiszolgálás. Megállapítható, hogy akár JIT-ban akár más módon történik a termék előállítása, az elosztási logisztika valamennyi esetben nélkülözhetetlen.) Gyakran előfordul, hogy az alapanyagok, alkatrészek egy több száz, esetleg, több ezer kilométerre fekvő gyárban kerülnek felhasználásra, beépítésre. Így az alap-anyagok, alkatrészek továbbításában a szállítási útvonalak, szállítási lehetőségek is kiemelkedő szerepet játszanak.
A második fontos tényező, ami az elosztási logisztikára nagy hatással van, az, az integrációs kihívás. Az integrációs kihívás alatt azt értjük, hogy a különböző országok, különböző, az elosztást nagyban meghatározó adottságokkal rendelkeznek és ezeket az adottságokat hogyan sikerül összhangba hozni, a különböző előnyöket kiaknázni.
A harmadik fontos hatótényezője az elosztási logisztikának a globalizáció és a vállalatközi kapcsolatok. Az ellátási láncok kialakulásnak egyik fontos mozgatórugója a gazdaságosság, ru-galmasság, az információs technológia, és az integratív menedzsment szemlélet mellett a globa-lizáció (Gelei, 2002)1. A globalizáció a működési környezetet írja le, jellemzi, amiben az elosz-tási logisztikának is működnie kell. Ebben a működési környezetben a vállalatközi kapcsolatok szerepe és a kapcsolatot tartó határterületen dolgozók szerepe is felértékelődött, hiszen a zökkenőmentes információáramlás, és a lehetőleg proaktív, és minél rugalmasabb feladat, probléma megoldás jó része rájuk hárul.
Ebben a tankönyvben arra vállalkozik a szerző, hogy a stratégiai fontosságúvá vált elosz-tási logisztikával ismertesse meg az olvasót.
- Teacher: Telcs András